A nyulak egyre gyakoribb élőlények az erkélyeken is, sőt vannak akik a gyerekszobában tartják kedvencüket. A törpe nyulak kitenyésztése teremtett lehetőséget a nyulak tartására ott is, ahol nagyobb kert vagy elegendő takarmány nem állt rendelkezésre. Bármely tartási formáról legyen szó, egy dolgot nem szabad elfelejtenünk, az állat szükségletinek megfelelő tartási mód kialakítását szem előtt kell tartanuk.


A házinyúl származása és elterjedése

Háziállataink a vadállatok leszármazottai, amelyeket az ember megszelídített és nemzedékeken át lakhelye körül továbbtenyésztett. Ezen a fejlődésen a házinyúl is keresztül ment. A vadon élő üregi nyúltól származik és hosszú időn keresztül egyre jobban hozzászokott az ember közelségéhez.
Az üregi nyúl Délnyugat - Európában, az Ibériai félszigeten őshonos. A háziasítás során a nyulak elvesztették jellegzetes félénkségüket az emberrel szemben. A háziasítás folyamán különböző szőrszínezetű nyulak is előfordulhattak egyidejűleg. A természetben az üregi nyúl színe ugyanis kivétel nélkül szürke, mivel a fehér színűeknek nincsen túlélési esélyük. Az ember kíváncsiságát és érdeklődését azonban felkeltették a fehér színű egyedek. Ennek következtében fejlődtek ki a különböző színű és fajtájú házinyulak. Ezek lettek a mai nyúlfajták ősei.


Nyúlfajták

A kosorrú

Kétségkívül a kosorrú nyulak a nyúlfajták egyik nagy képviselője. Széles fejük és lógófüleik egy "jóindulatú fickó" kinézetét kölcsönzik nekik. A külsejük kitűnően illik a kosorrú nyulak nyugodt, kevésbé félénk viselkedéséhez. Ritkán szokott előfordulni, hogy ennek a fajtának bármelyik egyede rosszindulatúvá váljon. Lógó füleik bizonyítják a tenyésztői munka hatását, amely más háziállatokhoz hasonlóan a nyúlban is eltérő változatokat hozott létre. A megszületésüket követő első hetekben a fiatal kosorrúak fülei felfelé állnak. Csak a növekvő súlyokkal párhuzamosan kezdenek el lógni a füleik Növekedésüket a környezeti hőmérséklet is befolyásolja. Nyáron, magas hőmérséklet esetén a fülek gyorsabban növekednek és a fiatal állatoké korábban kezd lógni. Tenyésztők által létrehozott keresztezéseikből alkalmanként kikerülnek állatok egy lógó és egy álló füllel, vagy az is előfordulhat, hogy a nyulak időnként magasan tartják és aztán leeresztik lógni a füleiket.

Csincsilla

A csincsilla színezete világoskék-hamuszürke, feketés árnyékolásokkal. Az árnyékolás a háton a legkifejezettebb. A fedőszőrök többsége fekete-fehér színű, ezek között elszórtan tiszta fekete szőrök találhatók és ez eredményezi az árnyékolást.

Hermelin nyúl

A legkisebb testű nyúlfajták. A hermelinnyúl tiszta fehér, normál testsúlya 1, 1 és 1, 35 kg között lehet. Teste nyomott, henger alakú és elejétől a végéig egyenletesen széles. Rövid, tömött és finom a szőrzete. Az állat méretéhez képest a feje feltűnően széles. Rövid fején a homlok és az orr szintén szélesek. Léteznek albínó hermelinnyulak is kék ill. piros szemmel. A törpe nyulak elterjedőben vannak a fajtanyúltenyésztőknél és a hobbytartók körében egyaránt. Ez bizonyára bohókás külsejükkel függ össze, ezért a gyerekek nagyon kedvelik. Népszerűségük másik oka csekély hely- és takarmányigényük lehet.

Angóra

A fenti nyúlfajták közül legismertebb az angóranyúl. Szőrzetének állandó növekedése szőhető pehelyszőrt, az angóragyapjat adja. Az angóraszőr tízszer melegebb és negyed annyi súlyú, mint a birkagyapjú. Az állatok nyírása viszont nagyon munkaigényes folyamat, és ez az angóragyapjú árában is megmutatkozik. Így ma a világ angóragyapjú szükségletének nagy részét Kínában termelik, mivel ott a bérköltségek alacsonyabbak. A világ legjobb gyapjú termelő angóranyúlai egyedenként és évente több mint 1 kg gyapjút termelnek.


Betegségek

A beteg állatok legtöbbször jól felismerhetőek. Bágyadtan ülnek az egyik sarokban és nem táplálkoznak. A szemek zavarosak és a szőrzet tompa fényű. Később az adott betegség tipikus tünetei jelentkeznek.

Betegségek lehetséges okai

- veleszületett tényezők, ideszámítanak a születési és fejlődési rendellenességek.
- betegség-kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák, férgek, atkák…)
- mérgek
- tápanyaghiány
- környezeti hatások (klíma, hőmérséklet, szelőzés)